1916 - a régi világ és a régi Magyarország utolsó éve?
Konferencia a Politikatudományi Intézetben
1916-ban, a világháború második teljes évében kiemelkedő történelmi alakok gyászjelentéseivel volt tele a napi sajtó. Görgey Artúr, a szabadságharc hadseregének fővezére, Eötvös Károly, a tiszaeszlári per védője, és maga az uralkodó, Ferenc József császár és király is távozott az élők sorából. Valamiképp mindannyian megtestesítették nem csak az 1848-ban született Magyarországot, hanem a korszak - igaz a századfordulón már egyre több irányból kikezdett - liberális szellemét is.
Az első világháború maga is jelentős változást hozott a “boldog békeidők” politikai, gazdasági, társadalmi viszonyaihoz képest. A társadalom mozgósítása, a női és férfiszerepek változása, a gazdasági ágazatok jelentőségének eltolódása, az állami újraelosztás és beavatkozás iránti igény, a kultúra nemzetközi világát hirtelen felszabdaló nacionalista indulatok, a radikalizálódó nacionalizmus - hogy csak néhányat említsünk ezek közül. A 19. század végének stabil és kiszámítható világa tehát már igen csak omladozott a háborús erőfeszítés nyomán. Mindazonáltal a következő évben kezdődő forradalmi hullámhoz képest 1916 olyan kiindulópontot kínál, ahonnan a régi világ és az új egyszerre belátható.
A konferencia célja annak bemutatása, honnan hová jutott Magyarország/a világ 1916 végére. Milyen állapotban várta a háború utolsó két évét, milyen kihívásokkal kellett szembenéznie közigazgatásának, gazdaságának, oktatás- és egészségügyének, a szociálpolitikának, vagyis a társadalomnak és az államnak? Milyen szerepe volt ebben a háborúnak, és mennyiben tekinthető mindez a következő évek forradalmai és összeomlásai szerves előzményének?
Program:
1. PANEL
Egy világrend végnapjai
Tomka Béla: Az európai társadalom átalakulása 1880–1914
Egry Gábor: Háborús nacionalizmusok és versengő imperializmusok
Rigó Máté: Gazdasági háború és prosperitás? 1916 mint fordulópont az első világháború gazdaságtörténetében
Kérdések, vita
2. PANEL
Új háború a régi világban
Gyáni Gábor: Augusztus és október között félúton
Balázs Eszter: A magyar értelmiség és az 1916-os erdélyi román betörés
Erős Ferenc: Kínzás vagy gyógyítás? Háborús neurotikusok elektrosokk-kezelése az első világháborúban
Vita
Ebédszünet
Délután, 13:30
3. PANEL
Változások a hátországban I. – Átalakuló közösségek
Kovács M. Mária: Antiszemitizmus a háború éveiben
Pollmann Ferenc: Egy nagyhatalom nagy hadserege a Nagy Háborúban: Az osztrák–magyar hadsereg változása 1914-től az őszirózsás forradalomig
Paksy Zoltán: Hadifogolytáborokból internálótáborok. A traumák nyomán átalakuló Magyarország új intézményei
Vita
4. PANEL
Változások a hátországban II. – Szociálpolitikai problémák
Kótyuk Erzsébet: A hadszínterek hátországa. A polgári lakosság küzdelmei a nagy háború idején
Zalai Katalin: Női szerepek változása. Női érdekképviseletek és a női jogok kérdése a munkásnők szemszögéből
Umbrai Laura: Mit evett Budapest? – A közélelmezés problémaköre a hátország fővárosában
Vita, zárszó
Helyszín: Politikatörténeti Intézet (1054 Bp., Alkotmány u. 2.)
Az esemény a facebook-on: https://www.facebook.com/events/2114917015399430/
A magyar holokauszt 80 év távlatából
Időpont: 2024. 06. 06. - 2024. 06. 07.
Konferenciafelhívás
Értelmezéstörténetek és történeti valóság
Időpont: 2024. 03. 20. 11:00
Könyvbemutató
Budapest-történet-írás új utakon
Időpont: 2024. 03. 11. 09:30 - 17:30
A Magyar Történelmi Társulat és Budapest Főváros Levéltárának közös konferenciája
Budapest-történet-írás új utakon
Időpont: 2024. 03. 11. 09:30 - 17:30
A Magyar Történelmi Társulat és Budapest Főváros Levéltárának közös konferenciája
A változó történelemtanítás trendjei
Időpont: 2024. 03. 11. 14:30 - 16:30
A Magyar Történelmi Társulat Nyugat-Dunántúli Csoportjának rendezvénye