Transznacionális és globális folyamatok a 19‒20. századi Magyarországon
Megjelent a Századok 2024/1. száma
„Az 1924. májusi tiszaföldvári csendőrbálon »maga a tiszaföldvári járási csendőrparancsnok, Gereöffy Géza főhadnagy a járás területén betiltott onestep táncot lejtette, és azt annak ellenére folytatta, hogy az ellenőrzésre kirendelt Petyus András községi rendőrtanácsos a figyelmét erre a tiltásra felhívta. Patrubány [István főszolgabíró a megyei csendőrparancsnokhoz intézett] tiltakozó levelében kiemelte: Mit várhatok másoktól, ha épen a rend és hatósági intézkedések betartására hivatott testület vezetője nem respektálja a hatósági intézkedéseket?!«”
A fenti sorok Baráth Katalin tanulmányából származnak. A szerző a tanulmányban a tömegkultúra hazai kialakulásának (a különböző nyugati eredetű zenei áramlatok és táncok elterjedésének) állomásait igyekszik kijelölni, emellett számba veszi azt is, hogy milyen akadályokkal, esetleges ellendiskurzusokkal találta magát szemben az új tömegkultúra, mennyire könnyen vagy nehezen zajlott az előretörése. A Transznacionális és globális folyamatok a 19–20. századi Magyarországon című tematikus blokkban és az azon kívül megjelent tanulmányok számos további – szintén izgalmas é figyelmet érdemlő – témát, történeti jelenséget vizsgálnak, például: a 19. századi kivándorlást, a 19–20. századi paraszti térérzékelés változásait, a dunai vízlépcsővel kapcsolatos államközi megállapodásokat, a magyarországi és ausztriai környezetvédő mozgalmak kapcsolatait és az első világháború alatt felállított aszódi koncentrációs telep működését. Emellett egy török bég karrierjébe is betekintést nyerhetünk, valamint ismét előtérbe kerül a történészek generációt foglalkoztató kérdés: mit is tudhatunk Szent Imre herceg haláláról?
TARTALOMJEGYZÉK
TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19‒20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON
Tomka Béla: Kapcsolódások. Az összehasonlítástól a globális történelemig (Bevezető)
Bencsik Péter: A nemzetközi migráció és Magyarország a globalizáció 19. századi hulláma idején
Koloh Gábor: A paraszt terei. A térérzékelés változása a 19–20. századi Magyarországon
Baráth Katalin: A tömegkultúra globális műfajainak meghonosodása Magyarországon a 20. század elején (Periodizációs vázlat)
Simonkay Márton: Vízerőművek és környezetvédő mozgalmak. Adalékok az 1980-as évek osztrák–magyar kapcsolataihoz
TANULMÁNYOK
Tóth Endre: Imre herceg haláláról. Milyen hír érkezett 1031 őszén Hildesheimbe?
Fóti Miklós: Két végvidék szolgálatában. Szári Ali bég hódoltsági és kaukázusi karrierje
Somogyi László: Az aszódi koncentrációs telep működése (1914–1917)
TÖRTÉNETI IRODALOM
Neil Price: Die wahre Geschichte der Wikinger (Tringli István)
Samu Nagy Dániel: A háttérember. Csengery Antal politikai és közéleti pályája (Cieger András)
Füzi Izabella: A vurstlitól a moziig. A magyar vizuális tömegkultúra kibontakozása (1896–1914) (Tamás Ágnes)
Mitrovits Miklós (szerk.): Lengyelkérdés Magyarországon az első világháborúban (Anka László)
Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban (1987–1989) (Jeszenszky Géza)
A magyar holokauszt története jogfosztástól deportálásig
Időpont: 2025. 01. 21. 13:00 - 2025. 01. 22. 12:00
Molnár Judit előadásai Kaposváron
Levéltári Délutánok – Kulcsár Krisztina: A Pragmatica Sanctio
Időpont: 2024. 12. 10. 17:00
A Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat előadássorozatának hatodik rendezvénye
Antemurale Christianitatis – Közép-Európa és a Nyugat-Balkán, a Kereszténység Védőbástyái
Időpont: 2024. 12. 08. 09:00 - 2024. 12. 09. 18:00
Konferencia a Magyar Királyság történetéhez és az Oszmán Birodalom elleni harchoz szervesen kötődő országok középkor végi helyzetéről
A magyar zsidóság üldözése és mentése 1941–1945
Időpont: 2024. 11. 28. 10:00
A Svájci Nagykövetség konferenciája az ELTE Bölcsészettudományi Karán
Horthy-korszak: hagyomány és társadalmi modernitás között
Időpont: 2024. 11. 27. 17:00
Ablonczy Balázs előadása A mi 20. századunk című ismeretterjesztő rendezvénysorozat keretében