Hermann Róbert szerkesztésében látott napvilágot a Magyar Történelmi Társulat Századok könyvek sorozatának következő, 6. darabja:
Összeesküvési teóriák a magyar történelemben címmel.

 A kötet sokakat (laikusokat és történészeket egyaránt) foglalkoztató témákat gyűjt egybe 9 tanulmányban, s feltárja a legfrissebb kutatási eredményeket az egyre népszerűbb konteó-elméletek kapcsán.

Vajon Mátyás király halálában felesége, Beatrix is szerepet játszott?
Szapolyai vajda szándékosan „késett el” a mohácsi csatából?
Lehet, hogy mégsem II. Lajost temették el Székesfehérváron, hanem valaki mást?
Igaz, hogy a Habsburgok „ármánykodása” révén Görgei Artúrt gyermekkorában lecserélték egy kémre?
Teleki Pál nem is öngyilkos lett 1941-ben, hanem megölték, majd megrendezték a helyszínt?
Sőt, Teleki László és Széchenyi István halálánál is rejtegetik az igazságot?
Kérdések, melyekre teljes meggyőződéssel sokan igennel válaszolnak, és „valóságfeltáró” művek is napvilágot láttak róluk. A konteók népszerűsége az internet korában is nőtt, hiába ellenőrizhető már annyi minden egy kattintással. Honnan a siker? Az összeesküvéselméletek fontos építőköve a „tudományos bizonytalanság”, ha az akadémikus szakmában sincs konszenzus, vagy nem megfelelően tálalják az új eredményeket. Kell egy különös és megfejtésre váró forrás is, amely eltűnik, és utána keresni kell, akár évszázadokig.
Mivel általában csak egyetlen félreértelmezhető leírás marad ránk, a fantáziálgatást nem befolyásolhatja a valódi szöveg. Jelen kötet rangos történész, hadtörténész szerzői nem könnyű feladatra vállalkoztak: eseményeket, helyszíneket, „bizonyító” műveket tételesen, tudományos alapossággal megvizsgálnak, hiteles történelmi adatokat használva. Még a legképtelenebb állításokat is górcső alá veszik, hogy megnyugtató választ kapjunk a fentebb felvetett kérdésekre.

Tekintse meg a tartalomjegyzéket:

		Letöltés