Miért ez a cím? A szervezők/szerkesztők (Lengvári István, Pilkhoffer Mónika, Vonyó József) abból indultak ki, hogy az ember szűkebb hazájában (településén, illetve annak környezetében) fejti ki tevékenységét, itt van otthona, annak adottságai határozzák meg legközvetlenebbül életfeltételeit, lehetőségeit, és itt érik azok a szociális, szellemi, kulturális, politikai, érzelmi stb. hatások, melyek leginkább befolyásolják későbbi sorsát. Ezért az egyes emberek, illetve közösségek életének megismerésére leginkább a lokális történetek feltárása - a helytörténeti kutatás alkalmas. Másrészt, nemcsak a hely határozza meg az ott lakók életét, hanem egy-egy település helyzetének, fejlődésének alakulása polgárai - nem csak kiemelkedő személyiségei - mindennapi munkáján, kezdeményezésein múlik. E megfontolások alapján alakítottuk ki a kötet tervét, melyben a helytörténeti kutatás tartalmi elemeivel, módszereivel és szervezésével, valamint eredményeinek hasznosítási lehetőségeivel kapcsolatos legfontosabbnak vélt szempontokat foglaltuk össze. Elsősorban arra kívántunk válaszokat kapni: 1. Miért különösen kedvező és egyben kívánatos vizsgálati terep egy helység vagy kisrégió történetének feldolgozása a sajátos társadalmi viszonyok, élethelyzetek, azaz az ember (helyi) élete alapos feltárása szempontjából? 2. Ezt milyen részkérdések elemzésével és milyen módszerek alkalmazásával lehet eredményesen végezni? A cél olyan könyv kiadása volt, melyet haszonnal forgathatnak mindazok, akik egy-egy település vagy régió történetének feltárására, esetleg új szempontok alapján történő, ismételt feldolgozására vállalkoznak.

A kötet a Kronosz Kiadó gondozásában jelent meg.