Borhi László (tudományos tanácsadó, Magyar Tudományos Akadémia) 2017. november 18-án Magyarország szovjetizálása, 1945–1947 címmel tartott előadást, az ELTE BTK épületében (Múzeum krt. 4/A 329. terem). A rendezvény a Magyar Történelmi Társulat (MTT) szervezésében valósult meg. A hallgatóság nagy részét ezúttal középiskolai és általános iskolai történelemtanárok adták, de természetesen egyetemi oktatók és hallgatók is érdeklődtek Borhi László előadása iránt.

A professzor előadásában vázolta a második világháborút lezáró eseményeket, a győztes hatalmak geopolitikai helyzetét, de vizsgálta továbbá azt is, hogy Magyarországnak a második világháborúban, majd az 1945 és 1947 közötti időszakban mekkora mozgástere volt (ha egyáltalán volt) bel- és külpolitikailag egyaránt. Borhi László előadását Francis Fukuyama (A történelem vége és az utolsó ember. Európa. Bp. 1994.) és E. H. Carr (Mi a történelem? Osiris. Bp. 1995.) gondolatai keretezték, melyek nyomán a háborús események mögött húzódó stratégiával, a háborút követő regresszióval foglalkozott, valamint arra a kérdésre is kereste a választ, miszerint volt-e mesterterv Európa szovjetizálására?  Az előadásban nagy hangsúlyt fektetett a professzor Magyarország 1945–1947 közötti belpolitikai helyzetére is, melynek kapcsán a szovjetek magyarországi gazdasági jelenlétét vizsgálta. Az előadást az összehasonlító módszertan jellemezte, így új perspektívákkal is megismerkedhetett a hallgatóság, hiszen Borhi László fő kutatási területe a 20. századi nemzetközi kapcsolatok története, különös tekintettel a Szovjetunió és az Egyesült Államok kelet-közép-európai politikájára.

Az előadást a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozatának (újjá)alakuló ülése követte. A jelenlévő tagokat a Magyar Történelmi Társulat főtitkára, Csukovits Enikő levezető elnök köszöntötte, aki elmondta, hogy az ülés célja a korábbi évtizedekben remekül működő, de mára erejét vesztett Tanári Tagozat tevékenységének megújítása, és új vezetőség választása. Ismertette, hogy a Magyar Történelmi Társulat Alapszabálya 12.§-a alapján a Tanári Tagozat mint szervezeti egység működik. A vezetőség választása az Alapszabály 12.§ c) pontja szerint történt: a tagozat elnökét és elnökségét a tagozat tagjai titkos választás során választották. A választás eredménye alapján az elnökséget az alábbi tagok alkotják:

Elnök: Dr. habil Kaposi József (tudományos tanácsadó EKE-OFI)

Titkár: Lengyel Nóra (Budapest, ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola)

Elnökségi tagok:

Elnök: Dr. habil Kaposi József (tudományos tanácsadó EKE-OFI)

Titkár: Lengyel Nóra (Budapest, ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola)

Farkas György (Budapest, Balassi Bálint Gimnázium, igazgató)

Prof. dr. Fischerné Dárdai Ágnes (Pécs, PTE BTK, egyetemi tanár, főigazgató)

Göncz Ferenc (Gyöngyös, Trivium Alapítványi Gimnázium, szaktanár)

Gulyás Zoltán (Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium, igazgató)

Dr. Horváth Ilona PhD (Budapest, Szilágyi Erzsébet Gimnázium, szaktanár)

Dr. Kas Géza PhD (Budapest, Városmajori Gimnázium, szaktanár)

Dr. univ. Katona András (Budapest, ELTE BTK ny. főisk. docens,)

Magasi András (Pécs, Babits Mihály Gimnázium, szaktanár)

Prjevara János (Csabacsüd, Trefort Ágoston Általános Iskola, szaktanár)

Rózsavölgyi Gábor (Debrecen, Ady Endre Gimnázium, igazgató)

Strobl Terézia (Bonyhádi Evangélikus Gimnázium, szaktanár)

A Tanári Tagozat célja – melyet az ülésen Kaposi József ismertetett – „a hazai és határon túli magyar történelemoktatás központi szakmai dokumentumainak (tantervek, követelmények, tankönyvek, taneszközök, tanárképzés és tanár továbbképzési programok) véleményezése, és a mindennapi oktatási gyakorlat feltérképezése, segítése, a történelemoktatás színvonalának emelése érdekében. A tagozat amellett, hogy aktívan közreműködni kíván a központi dokumentumok elkészítésében, a hazai történelemoktatás módszertani fejlesztése érdekében szakmai rendezvényeket, továbbképzéseket szervez, rendez, kiadványokat készít és véleményez, valamint közvetve vagy közvetlenül támogatja tagjai – és minden hazai történelemoktatásban érdekelt pedagógus/oktató – szakmai tevékenységét.” (Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/mtt-tanari-tagozat/ )

A Tanári Tagozat a Magyar Történelmi Társulat bizottságaként a Társulattal szorosan együttműködve dolgozik, ám a Tanári Tagozat a történelemtudomány kutatásainak eredményei mellett, a pedagógia, a tanulás- és tanítás-módszertani kutatások eredményeire támaszkodva szervezi munkáját. Emellett nagy hangsúlyt fektet a praktizáló tanárok tapasztalatainak, jó gyakorlatainak hasznosítására is, így a jövőben egyfajta fóruma lehet az általános-, köz- és felsőoktatásban tevékenykedőknek, továbbá hidat képezhet az elméleti kutatások és az új ismeretek alkalmazása között.