|
|
|
|
 
|
|
|
|
|||||||
|
|
|
|
A Magyar Történelmi Társulat
Alapszabálya 1. §
2. § A Magyar Történelmi Társulat önálló jogi személy. 3. § 1. A Magyar Történelmi Társulat a történelem kutatóit, oktatóit és a történettudomány eredményei iránt érdeklődőket összefogó, érdekeiket képviselő, védelmező társadalmi egyesület, amelynek célja, hogy a hazai történettudomány művelését előmozdítsa; szakmai fórumot biztosítson a kutatóknak, a történettudomány eredményeit széles körben ismertté tegye, támogassa az oktató munkában való érvényesítésüket; a kutatóhelyeken kívül dolgozók kutatásait segítse, kifejezésre juttassa a történészek véleményét a történettudomány és a történelemtanítás közérdekű kérdéseiről. 2. A Társulat tevékenysége nyilvános, szolgáltatásaiból nemcsak a tagság, hanem minden érdeklődő részesedhet. 4. § 1. A Társulat célja elérése érdekében könyveket és folyóiratokat jelentet meg, felolvasó- és vitaüléseket, előadássorozatokat, tudományos tanácskozásokat, konferenciákat, vándorgyűléseket rendez, valamint pályázatokat ír ki.
2. A Társulat a történettudomány fejlesztése, az előtte álló tudományos célok megvalósítása, valamint a történettudomány, a történelemoktatás, a történelmi ismeretek terjesztése érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységet az általa alapított emlékérmekkel, díjakkal ismeri el. Javaslatokat tesz állami szervek és társadalmi egyesületek, illetve önkormányzatok által kitűzött díjak, kitüntetések adományozására. Az ezzel kapcsolatos eljárást az igazgatóválasztmány határozattal szabályozza. 3. Hagyományainak megfelelően együttműködik a Magyar Tudományos Akadémiával, a történettudományt művelő és népszerűsítő, továbbá a történelemtanárokat képző és továbbképző hazai és külföldi intézményekkel, kapcsolatot tart fenn a hasonló rendeltetésű külföldi társadalmi egyesületekkel és a hazai rokontudományok egyesületeivel. 4. Tagjaiból területi csoportok, szakosztályok és tagozatok alakulnak. 5. § 1. A Társulat vagyona: a Társulat díjaira létesített alapok, a társulati jövedelmek és a Társulat tulajdonát képező könyvek, kiadványok bevételei. 2. A Társulat jövedelme: a Társulat tagjai által fizetett tagdíjak; a pártoló tagok hozzájárulásai; az állami költségvetés által nyújtott támogatás; adományok; a társulati rendezvények és kiadványok bevételei és a szabad pénzeszközök kamatai. 3. A Társulat a vagyonát és jövedelmét a közhasznú szervezetekre vonatkozó, érvényes jogszabályoknak megfelelően kezeli. 4. A gazdálkodása során elért eredményt kizárólag közhasznú céljainak megvalósítására fordítja. 5. A Társulat vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai érdekében végezhet, amelyeket vállalkozási tevékenységével nem veszélyeztethet. 6. § A Magyar Történelmi Társulat nem folytat közvetlen pofitikai tevékenységet, pártoktól függetIen, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és tőlük támogatást nem fogad el, országyűlési és helyhatósági képviselőt nem állít és nem támogat. 7. § A Társulat tagjai: 1. A Társulat rendes tagja lehet mindenki, aki a Társulat célkitűzéseit elfogadja. Belépni a jelentkezési lap kitöltésével kifejezett szándék alapján a Társulat központi titkárságánál, illetve a területi csoportoknál, szakosztályoknál vagy tagozatoknál lehet. A tagok regisztrálását a központi titkárság végzi. A rendes tagok tagdíjat fizetnek, amelynek mértékét és fizetési módját az igazgatóválasztmány határozza meg. 2. Pártoló tagja lehet a Társulatnak minden természetes és jogi személy, aki (amely) a történettudomány fejlesztése érdekében anyagi és erkölcsi támogatásban részesíti a Társulatot. Pártoló tagot felvehet az elnökség, a területi csoportok, a szakosztályok és a tagozatok. 3. Tiszteleti tagokká a történettudomány kiváló hazai és külföldi művelői választhatók, a történettudományban elért eredményeik és társulati tevékenységük alapján. A tiszteleti tagot az igazgatóválasztmány javaslatára a közgyűlés választja, és amennyiben méltatlanná válnék a címre, fosztja meg attól. A Társulati tagok jogai Minden tagnak joga van a nyilvános társulati rendezvényeken részt venni, a közgyűléseken véleményét előadni, a társulati élettel kapcsolatban a Társulat valamennyi fórumán véleményének hangot adni, javaslatait elöterjeszteni. Minden rendes tag választható a Társulat bármely tisztségére és szavazati joggal rendelkezik. A Társulati tagság megszûnése A társulati tagság megszünhet: elhalálozás, kilépés, törlés és kizárás miatt. 1. Aki a Társulatból ki akar lépni, azt szándékának indoklása nélkül, bármikor megteheti. 2. Törlendők azok a tagok, akik ismételt felszólítás ellenére három éven át nem tesznek eleget tagdíjfizetési kötelezettségüknek. 3. Ki kell zárni a Társulat tagjai sorából azt, aki a Társulat alapszabályával összeegyeztethetetlen magatartást tanúsít. A kizárás ügyében az elnökség, a titkárság, a területi csoportok, a szakosztályok, a tagozatok javaslatai alapján az igazgatóválasztmány határoz. A kizárás ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni. 8. § 1. A közgyűlés A Társulat vezető szerveibe választott tisztségviselők ugyanarra a funkcióra egymás után két, különösen indokolt esetben három ciklusra választhatók meg. A közgyûlés 1. A közgyűlés a Társulat legfőbb testületi szerve, amely nyilvános, és amelyen a Társulat minden tagja részt vehet, azon tanácskozási, indítványozási és — a rendes tagok — szavazati joggal rendelkeznek. 2. A közgyűlés évente egyszer ülésezik, rendjét az igazgatóválasztmány szabályozza. 3. Legalább négy évenként tisztújító közgyűlést kell tartani. 4. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha az igazgatóválasztmány, illetve az elnökség így határoz; ha a tagság legalább egyharmada, illetve a területi csoportok, szakosztályok, tagozatok fele ezt a cél megjelölésével, írásban kívánja. 5. A közgyűlés összehívásáról az elnökség gondoskodik. A közgyûlés hatásköre 1. A Társulat múködése általános irányelveinek meghatátozása; a társulati alapszabály megállapítása, illetve módosítása; döntés a Társulat esetleges önfeloszlásáról; más társadalmi szervekkel való egyesülésről és a társulati vagyonról. 2. A Társulat elnökének, alelnökeinek, főtitkárának, titkárainak, a folyóiratok szerkesztőbizottsági elnökeinek, az igazgatóválasztmány és a revíziós bizottság tagjainak megválasztása titkos szavazással. 3. A Társulat tiszteleti tagjainak megválasztása. 4. Az elnökség, a titkárság és az igazgatóválasztmány előző közgyűlés óta végzett munkájáról, a Társulat működéséről és a költségvetésről szóló beszámoló megvitatása, a közhasznúsági jelentés és a Befektetési Szabályzat elfogadása. 5. Az indítványok megtárgyalása. 6. A közgyűlésen kerül sor az emlékérmek és az alapítványok díjainak átadására. 7. Közgyűlési hatáskör mindaz, amit a jogszabály ide sorol. Az igazgatóválasztmány 1. A Társulat munkáját két közgyűlés között az igazgatóválasztmány irányítja. Döntései a Társulat működésében kötelező érvényűek, azokat csak maga az igazgatóválasztmány vagy a közgyűlés változtathatja meg. 2. Az igazgatóválasztmány 20 tagját négy évi időtartamra a közgyűlés választja titkos szavazással. 3. Az igazgatóválasztmány emlékérmeket, díjakat alapíthat; pályázatokat tűzhet ki; javaslatokat tehet állami és társadalmi szervek által kitűzött díjak, kitüntetések odaítélésére. 4. A társulati tagsági díjat az elnökség javaslata alapján az igazgatóválasztmány állapítja meg. 5. Az igazgatóválasztmány évente legalább két
alkalommal tart ülést, s ezen meghallgatja az elnökség beszámolóját a végzett
munkáról, dönt a soron következő feladatokról, és jóváhagyja a Társulat éves
munkatervét. Az igazgatóválasztmány határoz a társulati rendes tagok törlése és
kizárása ügyében. 6. Az igazgatóválasztmány a tisztújító közgyűlést megelőzően a tisztújítás elókészítésére jelölőbizottságot küld ki. 7. Az elnökség javaslata alapján az igazgatóválasztmány dönt az emlékérmek odaítéléséről és az alapítványok felhasználásáról. Az elnökség 1. A Társulat elnöksége 9 tagú, tagjai az elnök, az alelnökök, a főtitkár és a Századok szerkesztőbizottsági elnöke, és állandó meghívottként felelős szerkesztője. Az elnökség évente legalább két ülést tart. 2. Az igazgatóválasztmány ülései között az elnökség irányítja a Társulat munkáját, s erről rendszeresen beszámol az igazgatóválasztmánynak. Határozatait az igazgatóválasztmány felülbírálhatja. 3. Az elnökség meghatározott feladatok ellátására munkacsoportokat hozhat létre. A titkárság 1. A titkárság 6 tagból áll, tagjai a főtitkár és 5 titkár. Munkáját a főtitkár irányítja. A titkárság évente legalább kétszer ülésezik. 2. A titkárság a társulati munka operatív ügyvivője. Kezdeményezi és megszervezi a Társulat évi munkatervében foglalt feladatokat és azok végrehajtását. Tevékenységéről rendszeresen beszámol az elnökségnek, ilyenkor azzal együtt ülésezik. 3. A titkárság operatív tevékenysége során a Társulat vezető testületeinek elvi határozatai alapján önállóan végzi munkáját. 9. § 1. A közgyűlés, az igazgatóválasztmány, az elnökség és a titkárság üléseire legalább két héttel korábban kell kiküldeni a meghívót, amely az ülés helyét, időpontját (második idópontját) és tárgysorozatát tartalmazza. 2. A vezető szervek ülései minden érdeklődő számára nyilvánosak, meghívóik két héten át megtekinthetők a faliújságon. 3. A vezető szervek ülésein a határozathozatalhoz a tagok 50%-ának plusz egy tagnak a jelenléte szükséges. Ennek hiányában a meghívón feltüntetett második időpontban bármilyen arányú részvétel elegendő. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 4. A közgyűlés, az igazgatóválasztmány, az elnökség és a titkárság nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt; a jelenlevők többségének kívánságára az elnök titkos szavazást rendelhet el. A tisztújító közgyűlésen a jelölés nyílt, a választás titkos. 5. Minden ülésen jelenléti ívet kell felfektetni. A tanácskozásokról jegyzőkönyv készül; ezt a közgyűlésen a gyűlés elnöke, a résztvevők közül felkért jegyző és két tag hitelesíti aláírásával; az igazgatóválasztmány, az elnökség és a titkárság üléseinek jegyzőkönyveit az elnök és a felkért jegyző hitelesíti. 6. A vezetó szervek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki va&127; akinek közeli hozzátartozója és élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül. 7. A vezető szervek döntéseit sorszámmal ellátott nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartás tartalmazza a döntés tartalmát, hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők név szerinti listáját. 8. A vezető szervek döntéseit az érintettekkel írásban közölni kell, és a Társulat székhelyén elhelyezett faliújságon két héten át nyilvánossá kell tenni. 10. § A Társulat vezető tisztségviselője az igazgatóválasztmány, az elnökség, a titkárság és a Revíziós Bizottság minden tagja. 1. Az elnök
2. Az alelnökök A közgyűlés 5 alelnököt választ. Az alelnökök egyike az elnök állandó helyettese — ügyvezető alelnök, aki önállóan képviseli a Társulatot —, a többi alelnök a társulati tevékenység egy-egy területének a felügyeletét látja el az illetékes titkár bevonásával, s arról évenként legalább egy alkalommal beszámol az elnökségnek. 3. A főtitkár
4. A titkárok
5. A társulat további választott tisztségviselőöi az igazgatóválasztmány 20 tagja és a revíziós bizottság 3 tagja. 6. A társulati folyóiratok felelős szerkesztői felelnek a folyóiratok tartalmi és anyagi ügyeiért. Az elnökségnek évente beszámolnak. 7. A csoportok, a szakosztályok és a tagozatok tagsága létszámtól függően vezetőséget: elnököt, alelnököt és titkárt választhat. Az elnökök tanácskozási és javaslattételi joggal részt vesznek az elnökség kibővített ülésein, illetve döntési joggal az igazgatóválasztmány ülésein. 8. A Társulat választott tisztségviselői munkájukat ellenszolgáltatás nélkül végzik; más közhasznú szervezetnél is vállalhatnak vezető tisztséget. 9. Nem lehet tisztségviselő az, aki nem magyar állampolgár, aki el van tiltva a közügyektől, valamint az, aki két éven belül olyan közhasznú szervezetben viselt vezető tisztséget, amely köztartozásait ki nem egyenlítve szűnt meg. A Társulat vezető tisztségviselője, illetve az ennek jelölt személy köteles a Társulatnak bejelenteni, ha egyidejűleg vezető tisztséget más közhasznú szervezetnél is betölt. 11. § 1. A Társulat folyóiratokat alapíthat és kiadványokat jelentethet meg. A Társulat folyóiratainak külön-külön szerkesztőbizottsága van. 2. A társulati folyóiratok szerkesztésének elvi kérdéseiben a szerkesztőbizottságok foglalnak állást. A szerkesztőbizottság összetételét a szerkesztőbizottság elnökének javaslatára az igazgatóválasztmány határozza meg. A szerkesztőbizottság elnökének feladatkörét belső szabályzat írja elő. 3. A Századok felelős szerkesztői állását — határozatlan idejű kinevezéssel — pályázat útján az elnökség javaslatára töltik be. Az elnökség a Társulattal folyamatos munkaviszonyban álló jelölt esetében közvetlenül is megteheti javaslatát. A felelős szerkesztőt a Társulat elnöke nevezi ki. A felelős szerkesztő látja el a folyóirat tudományos szerkesztői feladatait, s felel egyben a Századok és a szerkesztőségi kiadó által vállalt munkák technikai megvalósításáért. 4. A Társulat részt vesz a Turul kiadásában. A folyóiratot három kiadója: a Társulat, a Magyar Országos Levéltár és a Ma&127;ar Heraldikai és Genealógiai Társaság megállapodásában megjelölt háromfős szerkesztőbizottság gondozza. 12. § a) Területi csoportok A területi csoportok, a szakosztályok és a tagozatok önálló jogi személyek, önálló ügyintéző és képviseleti szervvel. Önálló vagyonnal rendelkeznek, amellyel önállóan gazdálkodnak. Vagyonuk kiadványokból, alapítványokból, gazdasági szervek és intézmények támogatásából, rendezvények bevételéből, valamint egyéb forrásokból tevődik össze. A területi csoportokat, a szakosztályokat és a tagozatokat vezetőségeik képviselik.
1. A területi csoportok, szakosztályok és tagozatok alakítására az arra területileg, ágazatilag vagy foglalkozás szerint illetékes tagok legalább hét főnyi előkészítő bizottsága tehet írásbeli javaslatot az elnökségnek, amely javaslatát az igazgatóválasztmány elé terjeszti. Indokolt esetben az elnökség is kezdeményezheti területi csoportok, szakosztályok és tagozatok létesítését, bizottságot kérve fel az előkészítésre. A Társulat tagjai részt vehetnek bármely csoport, szakosztály vagy tagozat munkájában függetlenül attól, hogy mely területi csoporthoz tartoznak. A szakosztályok és tagozatok tagjai nem kötelezhetők területi csoportokba való belépésre. 2. A területi csoportok, a szakosztályok és a tagozatok mint a Társulat részei és egyben önálló jogi személyek, az alapszabály szellemében, valamint a közgyűlés és az igazgatóválasztmány állásfoglalásainak megfelelően önállóan tervezik és szervezik munkájukat a maguk működési területén:
3. A vezetóségek minden év elején elkészítik éves munkatervüket, és azt tájékoztatásul megküldik az elnökségnek. 4. A területi csoportok, a szakosztályok és a tagozatok beszámolási kötelezettséggel tartoznak az elnökségnek. 5. Az elnökség felfüggesztheti a területi csoportok, a szakosztályok, illetve a tagozatok tevékenységét, ha az törvénybe ütközik, vagy megsérti a Társulat alapszabályait. 13. § A Társulat központja és önálló egységei önállóan intézik pénzügyeiket. A központi pénzügyek kezeléséért a főtitkár és a gazdasági ügyintéző felel. A költségvetési támogatás felhasználására a költségvetési jogszabályok érvényesek. Befektetési tevékenység csak a közgyülés által elfogadott befektetési szabályzatnak megfelelően folytatható. 14. § 1. A Társulat 3 tagú felügyelő szerve, a revíziós bizottság a közgyűlés által négy évre megválasztott elnökből és két tagból áll, ügyrendjét maga állapítja meg. A Társulat működését és gazdálkodását ellenőrzi, és arról a közgyűlésnek — különösen indokolt esetben az igazgatóválasztmánynak — jelentést tesz. 2. A bizottság a Társulat tisztségviselőitől jelentést kérhet, a könyveket és az iratokat megvizsgálhatja, tagjai a vezető szervek ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek. 3. Ha a bizottság a Társulat működésében jogszabálysértést vagy mulasztást tapasztal, tájékoztatja az intézkedésre jogosult szervet. Ilyen esetben javaslatot tehet az intézkedésre jogosult szerv összehívására, és ha ez 30 napon belül nem történik meg, maga is összehívhatja az intézkedésre jogosult szervet. 4. A revíziós bizottságba nem választható meg az, akivel szémben az 1997 évi CLVI. törvény 8.§ 2. bekezdésében foglalt és a 9. § 1. bekezdésében foglalt kizáró ok fennáll. 5. A Revíziós Bizottság évente legalább egyszer ül össze, határozatképes, ha legalább két tagja jelen van, és szótöbbséggel, nyílt szavazással dönt. 15. § 1. A Társulat a társulati ügyvitellel, a társulati folyóiratokkal és kiadványokkal kapcsolatos egyes feladatainak ellátására dolgozókat alkalmaz, velük munkaviszonyt létesít. 2. Az alkalmazottak munkájukat az elnökség által jóváhagyott ügyrend szerint végzik. 3. A Társulat alkalmazottainak munkáját az ügyrend szerint a munkaköri leírásoknak megfelelően a főtitkár irányítja. 16. § A titkárság a Társulat működéséről évente a közhasznú szervezetek számára előírt módon tartalmi és pénzügyi jelentést készít; a jelentést a közgyűlés vitatja meg és fogadja el; az elfogadás után bárki megtekintheti. 17. § A Társulat iratait iktatni, irattározni és őrizni kell. Az irattárba előzetes bejelentésre, munkaidőben bárki betekinthet. 18. § A Társulat a működése módját, a szolgáltatások igénybevételének módját és beszámolóit a székhelyén elhelyezett faliújságon való kifüggesztéssel köteles nyilvánosságra hozni. A Társulat valamennyi rendezvényét nyilvánosan meghirdeti, az azokon való részvételt tagjainak és minden érdeklődőnek lehetővé teszi; a kiadásában megjelent műveket közrebocsátja; a betekintést a működési beszámolókba mindenkinek biztosítja. Budapest, 1999. május 8. |
© 2007. Magyar Történelmi Társulat
A
Társulat elnevezése: Magyar Történelmi Társulat;