Menü
Alapszabály

A Magyar Történelmi Társulat Alapszabálya

egységes szerkezetbe foglalt módosítása

1. §
A Társulat elnevezése, székhelye, működési területe, pecsétje

A Társulat elnevezése: Magyar Történelmi Társulat;
székhelye: 1014 Budapest, Úri utca 53.;
működési területe: Magyarország;
hivatalos nyelve: magyar;
pecsétje: gót stílusú díszítményekkel környezett papírtekercsen "Emlékezzünk régiekről" jelmondat "A Magyar Történelmi Társulat pecsétje 1867" körirattal.

 

Az Egyesület vezető tisztségviselői:
Hermann Róbert   elnök
Csukovits Enikő   főtitkár
Pók Attila   ügyvezető alelnök 
Fazekas Csaba főtitkár-helyettes
Baráth Magdolna alelnök  
Csorba László   alelnök
Szarka László   alelnök
Sajti Enikő   alelnök                                                  

 

Revíziós bizottság tagjai:
Draskóczky István
Fiziker  Róbert
Hornyák Árpád 

2. §

A Magyar Történelmi Társulat önálló jogi személy.

 

3. §
A Társulat jellege, célja és tevékenysége

1. A Magyar Történelmi Társulat a történelem kutatóit, oktatóit és a történettudomány eredményei iránt érdeklődőket összefogó, érdekeiket képviselő, védelmező, közhasznú feladatokat ellátó társadalmi egyesület, amelynek célja, hogy a hazai történettudomány művelését előmozdítsa; szakmai fórumot biztosítson a kutatóknak, a történettudomány eredményeit széles körben ismertté tegye, támogassa az oktató munkában való érvényesítésüket; a kutatóhelyeken kívül dolgozók kutatásait segítse, kifejezésre juttassa a történészek véleményét a történettudomány és a történelemtanítás közérdekű kérdéseiről.

2. A Társulat  közhasznú tevékenysége nyilvános, szolgáltatásaiból nemcsak a tagság, hanem minden érdeklődő részesedhet.

3. A Társulat, mint közhasznú szervezet tevékenységeit a 2011. évi CXC. törvény 4. §. q) pontjában megjelölt oktatási, az 1991. évi XX. törvény 121. §. a) pontjában megjelölt kulturális, valamint a 2004. évi CXXXIV. törvény 5.§. (3) pontjában megjelölt tudományos kutatási  közfeladathoz kapcsolódóan végzi.

 

4. §
A Társulat működési területei

1. A Társulat célja elérése érdekében könyveket és folyóiratokat jelentet meg, felolvasó- és vitaüléseket, előadássorozatokat, tudományos tanácskozásokat, konferenciákat, vándorgyűléseket rendez, valamint pályázatokat ír ki.

a) A tudományos kutatás támogatása és az új eredmények lehető legszélesebb körű megismertetése érdekében a Társulat titkársága, szakosztályai és területi szervezetei vándorgyűléseket, tudományos konferenciákat, előadássorozatokat, vitaüléseket és történettudományi táborokat rendeznek, amelyeken a részvételt mind a hazai tagságnak és érdeklődőknek, mind a határon kívül élő magyar szakembereknek és érdeklődőknek lehetővé teszik. (SzJ 144960)

b) A Társulat mint kiadó folyóiratokat, tudományos és népszerűsítő történelmi munkákat: forráskiadványokat, monográfiákat stb., a történelemtanítást segítő történettudományi és szakmódszertani kiadványokat, valamint üzem- és helytörténeti feldolgozásokat szerkeszt és publikál. (SzJ 144950, 04127)

c) A Társulat a hazai és a határon túli magyar történelemtanítás érdekében oklevéllel, ill. tanúsítvánnyal vagy ezek nélkül záródó tanári továbbképző tanfolyamokat, szakmódszertani konferenciákat, tankönyveket és oktatási segédanyagokat bemutató találkozókat szervez. Véleményt nyilvánít a történelemtanítás kérdéseiben, szakértői anyagokat készít. (SzJ 163310, 163320, 164125, 142274, 165400)

d) A Társulat a történettudomány aktív művelésének kiterjesztése érdekében esetenként pályázatokat ír ki; szakosztályai és területi csoportjai helyi pályázatokat és vetélkedőket szerveznek.

e) A Társulat tudományos kutatómunkát végez, és minden szaktudományos történeti kutatást támogat; külső kutatóknak szakmai segítséget ad, és igény esetén elvégzi a kutatás pénzügyi adminisztrációját. (SzJ 132130, 193300)

2. A Társulat a történettudomány fejlesztése, az előtte álló tudományos célok megvalósítása, valamint a történettudomány, a történelemoktatás, a történelmi ismeretek terjesztése érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységet az általa alapított emlékérmekkel, díjakkal ismeri el. Javaslatokat tesz állami szervek és társadalmi egyesületek, illetve önkormányzatok által kitűzött díjak, kitüntetések adományozására. Az ezzel kapcsolatos eljárást az igazgatóválasztmány határozattal szabályozza.

3. Hagyományainak megfelelően együttműködik a Magyar Tudományos Akadémiával, a történettudományt művelő és népszerűsítő, továbbá a történelemtanárokat képző és továbbképző hazai és külföldi intézményekkel, kapcsolatot tart fenn a hasonló rendeltetésű külföldi társadalmi egyesületekkel és a hazai rokontudományok egyesületeivel.

4. Tagjaiból területi csoportok, szakosztályok és tagozatok alakulnak.

 

 

5. §
A Társulat vagyona és jövedelme

1. A Társulat vagyona: a Társulat díjaira létesített alapok, a társulati jövedelmek és a Társulat tulajdonát képező könyvek, kiadványok bevételei.

2. A Társulat jövedelme: a Társulat tagjai által fizetett tagdíjak; a pártoló tagok hozzájárulásai; az állami költségvetés által nyújtott támogatás; adományok; a társulati rendezvények és kiadványok bevételei és a szabad pénzeszközök kamatai.

3. A Társulat a vagyonát és jövedelmét a közhasznú szervezetekre vonatkozó, érvényes jogszabályoknak megfelelően kezeli.

4. A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt  kizárólag közhasznú céljainak megvalósítására fordítja.

5. A Társulat, mint közhasznú szervezet, gazdasági- vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél  szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végezhet.

 

6. §
A Társulat politikamentessége

A Magyar Történelmi Társulat nem folytat közvetlen pofitikai tevékenységet, pártoktól függetIen, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és tőlük támogatást nem fogad el, országyűlési és helyhatósági képviselőt nem állít és nem támogat.

 

7. §
A Társulat tagjai

A Társulat tagjai:
    1. Rendes tagok
    2. Pártoló tagok
    3. Tiszteleti tagok

1. A Társulat rendes tagja lehet mindenki, aki a Társulat célkitűzéseit elfogadja. Belépni a jelentkezési lap kitöltésével kifejezett szándék alapján a Társulat központi titkárságánál, illetve a területi csoportoknál, szakosztályoknál vagy tagozatoknál lehet. A tagok regisztrálását a központi titkárság végzi. A rendes tagok tagdíjat fizetnek, amelynek mértékét és fizetési módját az igazgatóválasztmány határozza meg.

2. Pártoló tagja lehet a Társulatnak minden természetes és jogi személy, aki (amely) a történettudomány fejlesztése érdekében anyagi és erkölcsi támogatásban részesíti a Társulatot. Pártoló tagot felvehet az elnökség, a területi csoportok, a szakosztályok és a tagozatok.

3. Tiszteleti tagokká a történettudomány kiváló hazai és külföldi művelői választhatók, a történettudományban elért eredményeik és társulati tevékenységük alapján. A tiszteleti tagot az igazgatóválasztmány javaslatára a közgyűlés választja, és amennyiben méltatlanná válnék a címre, fosztja meg attól.

A Társulati tagok jogai

Minden tagnak joga van a nyilvános társulati rendezvényeken részt venni, a közgyűléseken véleményét előadni, a társulati élettel kapcsolatban a Társulat valamennyi fórumán véleményének hangot adni, javaslatait elöterjeszteni. Minden rendes tag választható a Társulat bármely tisztségére és szavazati joggal rendelkezik.

A Társulati tagság megszűnése

A társulati tagság megszünhet: elhalálozás, kilépés, tagság felmondás és kizárás miatt.

1. Aki a Társulatból ki akar lépni, azt szándékának indoklása nélkül, kilépési szándéka bejelentésének napjával  az egyesület  elnökségének tett írásbeli nyilatkozatával megteheti.

2. A tagdíjat felszólítás ellenére sem fizető tag tagsági jogviszonya felmondással megszüntethető.

3. Ki kell zárni a Társulat tagjai sorából azt, aki a Társulat alapszabályával összeegyeztethetetlen magatartást tanúsít. A kizárás ügyében az elnökség, a titkárság, a területi csoportok, a szakosztályok, a tagozatok javaslatai alapján az igazgatóválasztmány határoz. A kizárásról a kizárásban érintett tagot írásban értesíteni kell, biztosítani kell számára a védekezés lehetőségét.  A kizárás ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni.

 

8. §
A Társulat vezetõ szervei

1. A közgyűlés
2. Az igazgatóválasztmány
3. Az elnökség
4. A titkárság

A Társulat vezető szerveibe választott tisztségviselők ugyanarra a funkcióra egymás után két, különösen indokolt esetben három ciklusra választhatók meg.

A közgyűlés

1. A közgyűlés a Társulat legfőbb testületi szerve, amelynek ülései nyilvánosak, és amelyen a Társulat minden tagja részt vehet, azon tanácskozási, indítványozási és — a rendes tagok — szavazati joggal rendelkeznek.

2. A közgyűlés évente egyszer ülésezik, rendjét az igazgatóválasztmány szabályozza.

3. Legalább négy évenként tisztújító közgyűlést kell tartani.

4. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha az igazgatóválasztmány, illetve az elnökség így határoz; ha a tagság legalább egyharmada, illetve a területi csoportok, szakosztályok, tagozatok fele ezt a cél megjelölésével, írásban kívánja.

5. A közgyűlés összehívásáról az elnökség gondoskodik. A közgyűlés időpontjáról, helyéről, tervezett napirendjéről a tagokat legalább a közgyűlés időpontját két héttel megelőzően írásban értesíteni kell.

6.  A közgyűlésen minden rendes tag egy-egy szavazattal rendelkezik.

A szavazati jogot a természetes személy tag személyesen, a jogi személy tag a képviseletére meghatalmazott személy (a továbbiakban: képviselő) útján gyakorolhatja. A jogi személy törvényes képviselőjének akadályoztatása esetén a képviseleti jogosultság a szabályszerű meghatalmazás átadásától kezdve áll fenn. A meghatalmazás a jelenléti ív mellékletét képezi.

 

7. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van.

 Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlést ugyanazon a napon, 30 perc elteltével kell megismételni az eredetivel azonos napirendi pontokkal. Az ismételten összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben az eredeti meghívóban – a távolmaradás következ-ményeire történő figyelmeztetés mellett – a megismételt közgyűlés időpontja is feltüntetésre került.

 

8. A közgyűlés során a határozatképesség megállapítása bármely szavazásra jogosult által bármely szavazás előtt ismételten kezdeményezhető.

 

9. A közgyűlés napirendjét – a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztását követően – a közgyűlés fogadja el, az elnökség által megküldött tervezett napirend, valamint a szavazásra jogosultak által tett helyszíni javaslatok alapján.

 

10. A közgyűlési meghívó kézbesítését követően, legkésőbb a közgyűlés megnyitását követően azonnal bármely tag vagy az egyesület szervei kérhetik a napirend kiegészítését, a kiegészítés indokának megjelölésével együtt. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség dönt. Amennyiben az elnökség nem dönt vagy  a kérelmet elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítése tárgyában.

A napirendi pontok sorrendje a közgyűlés hatékony működése érdekében megváltoztatható. Egy napirendi pont tárgyalása egy alkalommal függeszthető fel.

 

A közgyűlés hatásköre

1. A Társulat múködése általános irányelveinek meghatátozása; a társulati alapszabály megállapítása, illetve módosítása; döntés a Társulat esetleges önfeloszlásáról; más társadalmi szervekkel való egyesülésről és a társulati vagyonról.

2. A Társulat elnökének, alelnökeinek, főtitkárának, titkárainak, a folyóiratok szerkesztőbizottsági elnökeinek, az igazgatóválasztmány és a revíziós bizottság tagjainak megválasztása titkos szavazással.

3. A Társulat tiszteleti tagjainak megválasztása.

4. Az igazgatóválasztmány tagjainak megválasztása.

5. Az elnökség, a titkárság és az igazgatóválasztmány előző közgyűlés óta végzett munkájáról, a Társulat működéséről és a költségvetésről szóló beszámoló, közhasznúsági jelentés megvitatása, a közhasznúsági jelentés, beszámoló és a Befektetési Szabályzat elfogadása egyszerű sztöbbséggel. Ezek előkészítéséről és közzétételéről a Titkárság gondoskodik.

6. Az indítványok megtárgyalása.

7. A közgyűlésen kerül sor az emlékérmek és az alapítványok díjainak átadására.

8. Közgyűlési hatáskör mindaz, amit a Ptk. 3:74.§-a ide sorol.

 

Az igazgatóválasztmány

1. A Társulat munkáját két közgyűlés között az igazgatóválasztmány irányítja. Döntései a Társulat működésében kötelező érvényűek, azokat csak maga az igazgatóválasztmány vagy a közgyűlés változtathatja meg.

2. Az igazgatóválasztmány 20 tagját négy évi időtartamra a közgyűlés választja titkos szavazással.

3. Az igazgatóválasztmány emlékérmeket, díjakat alapíthat; pályázatokat tűzhet ki; javaslatokat tehet állami és társadalmi szervek által kitűzött díjak, kitüntetések odaítélésére.

4. A társulati tagsági díjat az elnökség javaslata alapján az igazgatóválasztmány állapítja meg.

5. Az igazgatóválasztmány évente legalább két alkalommal tart ülést, s ezen meghallgatja az elnökség beszámolóját a végzett munkáról, dönt a soron következő feladatokról, és jóváhagyja a Társulat éves munkatervét. Az igazgatóválasztmány határoz a társulati rendes tagok törlése és kizárása ügyében.
Az igazgatóválasztmány alkalmi vagy állandó bizottságokat küldhet ki egyes kérdések megvizsgálására, javaslatok kidolgozására, egyes tevékenységi területek gondozására.

6. Az igazgatóválasztmány a tisztújító közgyűlést megelőzően a tisztújítás előkészítésére jelölőbizottságot küld ki.

7. Az elnökség javaslata alapján az igazgatóválasztmány dönt az emlékérmek odaítéléséről és az alapítványok felhasználásáról.

Az elnökség

1. A Társulat elnöksége 9 tagú, tagjai az elnök, az alelnökök, a főtitkár és a Századok szerkesztőbizottsági elnöke, és állandó meghívottként felelős szerkesztője. Az elnökség évente legalább két ülést tart.

2. Az igazgatóválasztmány ülései között az elnökség irányítja a Társulat munkáját, s erről rendszeresen beszámol az igazgatóválasztmánynak. Határozatait az igazgatóválasztmány felülbírálhatja.

3. Az elnökség meghatározott feladatok ellátására munkacsoportokat hozhat létre.

 4. Az elnökségi ülést össze kell hívni, ha azt az elnök, vagy legalább 5 elnökségi tag kéri.

 

 5. Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

 

6. Az elnökség üléseit az elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről két héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Sürgős esetben az elnök ennél rövidebb határidőt is megállapíthat.

 

7. Az elnökség határozatképes, ha legalább 5 tag részt vesz az ülés munkájában. Határozat-képtelenség esetén az ülést 8 napon belül az eredeti napirendi pontokkal újból össze kell hívni.

 

8. Amennyiben az elnökség létszáma 4 főre csökken, a hiányzó tagok megválasztására 90 napon belül közgyűlést kell összehívni.

 

9.Az elnökség a határozatait a résztvevők egyszerű többségével, személyes részvétel esetén nyílt szavazással hozza.

Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a szerinti közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának megfelelő cél szerinti juttatás.

 

 10. Az elnökségi ülésen jelenléti ívet és feljegyzést kell készíteni. A feljegyzésnek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint sorszámozva a hozott határozatokat. A feljegyzést az ülés levezető elnöke írja alá.

 

11.A feljegyzésnek az egyesület irattárában való megőrzéséről, a betekintés lehetőségének biztosításáról, valamint a határozatok nyilvánosságra hozataláról, illetőleg azoknak az érintett(ek) részére történő megküldéséről a titkár gondoskodik. A határozatokat 15 napon belül kell az érintettnek megküldeni.

 

 

A titkárság

1. A titkárság 6 tagból áll, tagjai a főtitkár és 5 titkár. Munkáját a főtitkár irányítja. A titkárság évente legalább kétszer ülésezik, mely üléseket a főtitkár hívja össze írásban.

2. A titkárság a társulati munka operatív ügyvivője, adminisztratív feladatokat lát el, segíti az Elnökség munkáját. Kezdeményezi és megszervezi a Társulat évi munkatervében foglalt feladatokat és azok végrehajtását. Tevékenységéről rendszeresen beszámol az elnökségnek, ilyenkor azzal együtt ülésezik.

3. A titkárság operatív tevékenysége során a Társulat vezető testületeinek elvi határozatai alapján önállóan végzi munkáját.

 

9. §
A határozatképesség és a döntéshozatal

1. A közgyűlés, az igazgatóválasztmány, az elnökség és a titkárság üléseire legalább két héttel korábban kell kiküldeni a meghívót, amely az ülés helyét, időpontját (második idópontját) és tárgysorozatát tartalmazza.

2. A vezető szervek ülései minden érdeklődő számára nyilvánosak, meghívóik két héten át megtekinthetők a faliújságon.

3. A vezető szervek ülésein a határozathozatalhoz a tagok 50%-ának plusz egy tagnak a jelenléte szükséges. Ennek hiányában a meghívón feltüntetett második időpontban bármilyen arányú részvétel elegendő. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

4. A közgyűlés az alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, az egyesület céljának módosítása, valamint az egyesület megszűnésére vonatkozó döntés a szavazatijoggal rendelkező tagokháromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

5. A közgyűlés, az igazgatóválasztmány, az elnökség és a titkárság nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt; a jelenlevők többségének kívánságára az elnök titkos szavazást rendelhet el. A tisztújító közgyűlésen a jelölés nyílt, a választás titkos.

 

6. Minden ülésen jelenléti ívet kell felfektetni. A tanácskozásokról jegyzőkönyv készül; ezt a közgyűlésen a gyűlés elnöke, a résztvevők közül felkért jegyző és két tag hitelesíti aláírásával; az igazgatóválasztmány, az elnökség és a titkárság üléseinek jegyzőkönyveit az elnök és a felkért jegyző hitelesíti.

7. A vezető szervek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy; akinek közeli hozzátartozója és élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül.

8. A vezető szervek döntéseit sorszámmal ellátott nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartás tartalmazza a döntés tartalmát, hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők név szerinti listáját.

9. A vezető szervek döntéseit az érintettekkel írásban közölni kell, és a Társulat székhelyén elhelyezett faliújságon két héten át nyilvánossá kell tenni.

 

10. §
A Társulat tisztségviselõi

A Társulat vezető tisztségviselője az igazgatóválasztmány, az elnökség, a titkárság és a Revíziós Bizottság minden tagja.

1. Az elnök

a) elnököl a közgyűlésen,

b) a közgyűlés és az igazgatóválasztmány határozatainak megfelelően irányítja a Társulat munkáját,

c) ellenőrzi a területi csoportok, szakosztályok és tagozatok alapszabályszerű működését,

d) képviseli a Társulatot és annak nevében kötelezettségeket vállal,

e) két elnökségi ülés között kifejtett tevékenységéről tájékoztatja az elnökséget.

2. Az alelnökök

A közgyűlés 5 alelnököt választ. Az alelnökök egyike az elnök állandó helyettese — ügyvezető alelnök, aki önállóan képviseli a Társulatot —, a többi alelnök a társulati tevékenység egy-egy területének a felügyeletét látja el az illetékes titkár bevonásával, s arról évenként legalább egy alkalommal beszámol az elnökségnek.

3. A főtitkár

a) az elnökkel együttműködve irányítja a Társulat vezető testületei által hozott határozatok végrehajtását,

b) az elnökkel együttműködve ellenőrzi a Társulat területi csoportjainak, szakosztályainak és tagozatainak működését,

c) irányítja a titkárság szakmai és pénzügyi munkáját,

d) irányítja és ellenőrzi a Társulat alkalmazottainak tevékenységét,

e) gondoskodik a Társulat ügykezelésének megszervezéséről,

f) a hatóságok és egyéb szervek elött önállóan képviseli a Társulatot, és annak nevében kötelezettségeket vállal,

g) jogkörének egyes részeit (pl. az utalványozást) személyes felelősségének fennmaradásával — alkalmanként — átruházhatja a titkárokra vagy a Társulat munkatársaira,

h) két elnökségi ülés között kifejtett tevékenységéről tájékoztatja az elnökséget.

4. A titkárok

a) a közgyűlés 5 titkárt választ. A titkárok az elnökség által adott megbízások alapján, a főtitkár irányításával végzik munkájukat.

b) A titkárok a társulati munka egy-egy területének ügyintézői. Az egyik titkár a főtitkár állandó helyettese, egy-egy titkár felelős a Társulat egy-egy területéért az illetékes alelnökkel egyetértésben.

5. A társulat további választott tisztségviselőöi az igazgatóválasztmány 20 tagja és a revíziós bizottság 3 tagja.

6. A társulati folyóiratok felelős szerkesztői felelnek a folyóiratok tartalmi és anyagi ügyeiért. Az elnökségnek évente beszámolnak.

7. A csoportok, a szakosztályok és a tagozatok tagsága létszámtól függően vezetőséget: elnököt, alelnököt és titkárt választhat. Az elnökök tanácskozási és javaslattételi joggal részt vesznek az elnökség kibővített ülésein, illetve döntési joggal az igazgatóválasztmány ülésein.

8. A Társulat választott tisztségviselői munkájukat ellenszolgáltatás nélkül végzik; más közhasznú szervezetnél is vállalhatnak vezető tisztséget.

9. Nem lehet vezető tisztségviselő az, aki nem magyar állampolgár, aki el van tiltva a közügyektől, valamint az, aki két éven belül olyan közhasznú szervezetben viselt vezető tisztséget, amely köztartozásait ki nem egyenlítve szűnt meg.

10. Nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője, valamint a felügyelő szerv tagja, akivel nem felel meg a Ptk. 3:22.§-ában és a 3:26.§-ban foglalt feltételeknek, valamint e tekintetben és az Ectv. 38. és 39.§-ban foglaltak szerinti összeférhetetlenség áll fenn vele szemben.

A Társulat vezető tisztségviselője, illetve az ennek jelölt személy köteles a Társulatnak bejelenteni, ha egyidejűleg vezető tisztséget más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

11. §
A Társulat folyóiratai és kiadványai

1. A Társulat folyóiratokat alapíthat és kiadványokat jelentethet meg. A Társulat folyóiratainak külön-külön szerkesztőbizottsága van.

2. A társulati folyóiratok szerkesztésének elvi kérdéseiben a szerkesztőbizottságok foglalnak állást. A szerkesztőbizottság összetételét a szerkesztőbizottság elnökének javaslatára az igazgatóválasztmány határozza meg. A szerkesztőbizottság elnökének feladatkörét belső szabályzat írja elő.

3. A Századok felelős szerkesztői állását — határozatlan idejű kinevezéssel — pályázat útján az elnökség javaslatára töltik be. Az elnökség a Társulattal folyamatos munkaviszonyban álló jelölt esetében közvetlenül is megteheti javaslatát. A felelős szerkesztőt a Társulat elnöke nevezi ki. A felelős szerkesztő látja el a folyóirat tudományos szerkesztői feladatait, s felel egyben a Századok és a szerkesztőségi kiadó által vállalt munkák technikai megvalósításáért.

4. A Társulat részt vesz a Turul kiadásában. A folyóiratot három kiadója: a Társulat, a Magyar Országos Levéltár és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság megállapodásában megjelölt háromfős szerkesztőbizottság gondozza.

 

12. §
A Társulat szervezeti egységei

a) Területi csoportok
b) Szakosztályok
c) Tagozatok

A területi csoportok, a szakosztályok és a tagozatok önálló jogi személyek, önálló ügyintéző és képviseleti szervvel. Önálló vagyonnal rendelkeznek, amellyel önállóan gazdálkodnak. Vagyonuk kiadványokból, alapítványokból, gazdasági szervek és intézmények támogatásából, rendezvények bevételéből, valamint egyéb forrásokból tevődik össze. A területi csoportokat, a szakosztályokat és a tagozatokat vezetőségeik képviselik.

a) A területi csoportok a Társulatnak területi — regionális vagy megyei — alapon szervezett egységei. Tagjai az adott területen működő társulati tagok. A csoportok létesítéséhez, illetve megszüntetéséhez, működési helyük megállapításához az igazgatóválasztmány határozata szükséges. A területi csoport elnökét, alelnökét, és titkárát a csoport tagjai választják a csoport ülésén négy évi időtartamra. A csoportelnök évenként beszámol a csoport munkájáról a Társulat elnökségének, időközben rendszeresen tartja a kapcsolatot az illetékes alelnökkel és titkárral.

b) A szakosztályok a Társulatnak ágazati alapon szervezett egységei, amelyek a tagságnak a történettudomány egy-egy ágával vagy egy-egy korszakával foglalkozó művelőit fogják össze. Szakosztályok létesítéséről vagy megszűnéséről az igazgatóválasztmány határoz. A szakosztály elnökét — alelnökét vagy alelnökeit — és titkárát a szakosztály tagjai választják négy évi idótartamra. A szakosztály elnöke évenként beszámol a Társulat elnökségének a szakosztály munkájáról, gazdasági jellegű tevékenységéről, eredményeiről, és folyamatosan kapcsolatot tart fenn az elnökkel és a főtitkárral.

c) A tagozatok a Társulatnak foglalkozási alapon szervezett egységei, amelyek a tagságnak egy-egy hivatási vagy foglalkozási — tanári, muzeológusi stb. — területen működő részét fogják össze. A tagozat létesítéséről vagy megszüntetéséről az igazgatóválasztmány határoz. A tagozati elnököt, illetőleg más vezetőket a tagozat tagjai választják a tagozat teljes ülésén négy évi időtartamra. A tagozat elnöke évenként beszámol a Társulat elnökségének a tagozat munkájáról, eredményeiről, és folyamatosan kapcsolatot tart fenn az elnökkel és a főtitkárral.

1. A területi csoportok, szakosztályok és tagozatok alakítására az arra területileg, ágazatilag vagy foglalkozás szerint illetékes tagok legalább hét főnyi előkészítő bizottsága tehet írásbeli javaslatot az elnökségnek, amely javaslatát az igazgatóválasztmány elé terjeszti. Indokolt esetben az elnökség is kezdeményezheti területi csoportok, szakosztályok és tagozatok létesítését, bizottságot kérve fel az előkészítésre.

A Társulat tagjai részt vehetnek bármely csoport, szakosztály vagy tagozat munkájában függetlenül attól, hogy mely területi csoporthoz tartoznak. A szakosztályok és tagozatok tagjai nem kötelezhetők területi csoportokba való belépésre.

2. A területi csoportok, a szakosztályok és a tagozatok mint a Társulat részei és egyben önálló jogi személyek, az alapszabály szellemében, valamint a közgyűlés és az igazgatóválasztmány állásfoglalásainak megfelelően önállóan tervezik és szervezik munkájukat a maguk működési területén:

a) nyilvános vagy zártkörű előadásokat, ankétokat szerveznek a kutatómunka, a történelem oktatása, valamint a történettudomány hazai, illetve nemzetközi problémái, a nemzeti és az egyetemes történelem tárgyköréból,

b) előadásokat és előadássorozatokat, vitaüléseket szerveznek a történettudomány eredményeinek népszerűsítésére,

c) részt vesznek oktatási kísérletek szervezésében, a történelemtanárok továbbképzésében, a történelemtudomány legújabb eredményeinek az oktatásba való minél gyorsabb átvitele érdekében,

d) ápolják és ébren tartják az országos és helyi történelmi hagyományokat, részt vesznek a helytörténeti kutatásokban,

e) segítik a Társulat központi rendezvényeinek szervezését,

f) kiadványokat jelentetnek meg,

g) emléklapot adományozhatnak az arra érdemes tagoknak.

3. A vezetóségek minden év elején elkészítik éves munkatervüket, és azt tájékoztatásul megküldik az elnökségnek.

4. A területi csoportok, a szakosztályok és a tagozatok beszámolási kötelezettséggel tartoznak az elnökségnek.

5. Az elnökség felfüggesztheti a területi csoportok, a szakosztályok, illetve a tagozatok tevékenységét, ha az törvénybe ütközik, vagy megsérti a Társulat alapszabályait.

 

13. §
A Társulat gazdasági működése

A Társulat központja és önálló egységei önállóan intézik pénzügyeiket. A központi pénzügyek kezeléséért a főtitkár és a gazdasági ügyintéző felel.

A költségvetési támogatás felhasználására a költségvetési jogszabályok érvényesek. Befektetési tevékenység csak a közgyülés által elfogadott befektetési szabályzatnak megfelelően folytatható.

 

14. §
A revíziós bizottság

1. A Társulat 3 tagú felügyelő szerve, a revíziós bizottság a közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel  négy évre megválasztott elnökből és két tagból áll, ügyrendjét maga állapítja meg. A Társulat működését és gazdálkodását ellenőrzi, és arról a közgyűlésnek — különösen indokolt esetben az igazgatóválasztmánynak — jelentést tesz.

2. A bizottság a Társulat tisztségviselőitől jelentést kérhet, a könyveket és az iratokat megvizsgálhatja, tagjai a vezető szervek ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek.

3. Ha a bizottság a Társulat működésében jogszabálysértést vagy mulasztást tapasztal, tájékoztatja az intézkedésre jogosult szervet. Ilyen esetben javaslatot tehet az intézkedésre jogosult szerv összehívására, és ha ez 30 napon belül nem történik meg, maga is összehívhatja az intézkedésre jogosult szervet.

4. A revíziós bizottságba nem választható meg az a személy, aki  határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletbn egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti juttatás.  

5. A Revíziós Bizottság évente legalább egyszer ül össze, határozatképes, ha legalább két tagja jelen van, és szótöbbséggel, nyílt szavazással dönt.

 

15. §
A Társulati alkalmazottak

1. A Társulat a társulati ügyvitellel, a társulati folyóiratokkal és kiadványokkal kapcsolatos egyes feladatainak ellátására dolgozókat alkalmaz, velük munkaviszonyt létesít.

2. Az alkalmazottak munkájukat az elnökség által jóváhagyott ügyrend szerint végzik.

3. A Társulat alkalmazottainak munkáját az ügyrend szerint a munkaköri leírásoknak megfelelően a főtitkár irányítja.

 

16. §
Beszámolás a Társulat működésérõl

A titkárság a Társulat működéséről évente a közhasznú szervezetek számára előírt módon tartalmi és pénzügyi jelentést beszámolót és közhasznúsági jelentést - készít; a jelentést a közgyűlés vitatja meg és egyszerű szótöbbséggel  fogadja el. A Titkárság gondoskodik az elfogadott beszámoló és közhasznúsági jelentés közzétételéről, az OBH-nak történő megküldéséről. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.  A dokumentumokat az elfogadás után bárki a Társulat székhelyén, előre egyeztetett időpontban,megtekintheti.

 

17. §
A Társulat irattára

A Társulat iratait iktatni, irattározni és őrizni kell. Az iratokba előzetes bejelentésre, munkaidőben bárki betekinthet.

18. §
A működés és a beszámolás nyilvánossága

A Társulat a működése módját, a szolgáltatások igénybevételének módját és beszámolóit, valamint a közhasznúsági jelentést a székhelyén elhelyezett faliújságon való kifüggesztéssel köteles nyilvánosságra hozni.

A Társulat valamennyi rendezvényét nyilvánosan meghirdeti, az azokon való részvételt tagjainak és minden érdeklődőnek lehetővé teszi; a kiadásában megjelent műveket közrebocsátja; a betekintést a működési beszámolókba mindenkinek biztosítja.

  1. számú melléklet: Tagjegyzék

 

 

Budapest, 2015. május 18.

Programnaptár
Mai napi programok
Erre a napra nincsenek programok.
Facebook
Az adó 1%-ának felajánlása
A Magyar Történelmi Társulat köszönettel fogad minden olyan támogatást, amely hozzásegíti tudományos és ismeretterjesztő céljai megvalósításához (adószám: 19007706-1-44). Ha a Századokat támogatná, akkor a Századok Alapítványt (adószám: 19657985-1-41) tüntesse fel a nyilatkozaton. Köszönjük.